|
Témaindító hozzászólás
|
2010.10.27. 18:00 - |
A Tűz sárkány szentélye. |
[9-1]
*úgy esik rá a lerombolt szentély romjaira, mint akit odavágtak. Mindene csupa vér, ereje sincs, a fejét is beveri, és ráadásul elképzelhetetlenül ideges, hogy Xellos most ottmarad Dynastnál. Szétnéz... éjszaka van, senki sincs az utcán, csak ő van ott a halom rom tetején. Felül. Gondolja, hogy meggyógyítja magát, de van annál fontosabb dolog is.
Összeteszi a kezét, és imádkozni kezd. A romok alatt ott rejtőzik valami, ami bár nem igazán fontos a papoknak, vagy a mazokuknak, neki nagyon fontos, hogy meglegyen. Majdnem egy óráig ott ül, mivel folyamatosan szédül, és rosszul van, de végül eléri a célját. A rom felfénylik, majd egyesével elkezdenek a darabok felemelkedni a magasba. Végül már az egész a levegőben táncol, és az utolsó felemelkedő téglarakás alatt megtalálja amit keres. Egy oltár, ami csodálatos módon még ép, és az üvegajtaja mögött ott csillog egy kard. Cephied kardja. közönséges emberek nem érhetnek hozzá, van, aki még ránézni sem mer, ő azonban Cephied papnője, tehát ki használhatná, ha ő nem...? :)
Lassan leengedi a kezét, és feláll, az oltárhoz sétál, és kinyitja. Habozik egy pillanatig, majd két kézzel kiemeli kardot, ami egy picit megvágja az ujját, magáva szívja a vérét, és megérzi, hogy nem ellenség. Bizsergés fut rajta keresztül, majd robbanásszerű hang kiséretében egy hatalmas fénycsóva kerül a kardból a testébe, és távozik onnan, mire rajta minden egyes seb begyógyul, és túltöltekezik energiával. Olyan érzés, mintha átakarna változni.
Mikor a fénycsóva eltűnik, maga is megdöbbenve veszi tudomásul, hogy minden egyes seb, amit Xellos karmolt rajta, begyógyult, és mégcsak rosszul sincs, leszámítva azt az undorító szúró érzést, amikor levegőt vesz. A zsebéből előveszi a nemrég széttört amulettjét, és végighúzza rajta a kard pengéjét. Az rögtön összeforr. Az egész teret belengi Cephied energiája, így csak merítenie kell belőle, és már úton is van az Északi-sark felé, vissza.* |
MIre észrevette, hogy csapdába került már késő volt. Egy varázslat kezét, lábát lekötötte. Ez pedig egy olyan pont volt amikor végleg elege lett mindenből. Eddig még csak ideges volt a sorozatos kudarc miatt, de msot egyenesen dühös lett. Minden energiáját összegyűjtötte és némi erőlködés után meg is törte a varázslatot, de nem érte be ennyivel. Felrobantotta a termet, és a templomot is egészen addig amíg meg nem találta amit keresett. A papok természetesen megtámadták, de semmit nem értek el vele. Tulajdonképpen eltalálták, de nem fogalkozott vele. Most nem. Végül 3 óra pusztítás után úgy gondolta visszatér a fogadóba. |
Hallotta a hírt? Seyruun hercegnője 3 nap múlva megesküdik. Persze ebből is csak Cefieed papjai profitálnak. De a mi szentélyünkből is elmennek páran a nagy seményre. - próbált valami érdekeset mondani amíg oda nem értek, de szerencsére nem kellett sokáig húzni, mert hamarosan megérkeztek. - Erre tessék! Menjél csak be... -belöki az ajtón- ... Xellos. - rázárja az ajtót |
Hát ez könnyen ment - gondolta- Mostmár csak valahogy egyedül kéne maradnom ott, kihozni a köveket és már végeztem is! *-* |
Ó hát persze persze... arra van... kövessen. *magában meg nagyot röhög, mert észrevette, hogy mazokuval beszél... készül csapdába csalni* |
- Igazából a régi ereklyéket szerettem volna megnézni. Úgytudom valahol erre van. Sokáig tartott engedéylt szereznem ,hogy megnézhessem őket és úgy tűnik még tovább fog tartani meg is találni azt a helyet! ^^ |
Nahát fiam, te újonc vagy! Nem láttalak még erre! Mit keresel? Az ebédlőt, vagy a meditációs termet? |
Szinte még el se hagyta a szállásukat, máris a Tűz sárkány templomában volt. - Heh ez nem tetszene Filiának... - Ismét felvette egy pap alakját, majd már el is kezdte a szentély átkutatását. Szobáról szobára járt, de megint úgy tűnt nem fog találni semmit. Ez a hely tele volt papokkal, jóformán egy lépést nem tudott tenni anélkül, hogy beléjük ne botlott volna. Percek múlva már egy csoport pap vette őt körül. |
[9-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
