Témaindító hozzászólás
|
2010.10.07. 18:17 - |
Sayraagtól egy hatalmas köpésre fekvő mézeskalács ház, amiben két titokzatos öregember él. |
[886-867] [866-847] [846-827] [826-807] [806-787] [786-767] [766-747] [746-727] [726-707] [706-687] [686-667] [666-647] [646-627] [626-607] [606-587] [586-567] [566-547] [546-527] [526-507] [506-487] [486-467] [466-447] [446-427] [426-407] [406-387] [386-367] [366-347] [346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
- Azt is. ^^ De igaz is... indulni kéne- *átöleli Filiát, MAJD teleportál*
//Sellentina// |
- De ezzel inkább azt akarod hangsúlyozni, hogy milyen keveset takar, ugye? :D * feláll* -Köszönöm. Öhm... akkor menjünk? *pirul* |
- Várj.. had segítsek. *odalép mögé és összekapcsolja* Látom nagyon nem vagy oda ezért a ruháért.... pedig nem győzöm elégszer hangsúlyozni, hogy milyen jól áll! *sunyi mosoly* |
- Nincs...*rázza a fejét, és közben ő is felöltözne, de a felső nem akar megmaradni rajta, mert hátul van a kapcsa. * - Jellemző *küszködik* - Az az alávaló Dynast. |
- Jó, akkor legyen Sellentina. *eltűnt egy másodpercre s miután ismét megjelent, már a teljes szerelése rajta volt* Van valami különösebb oka annak, hogy oda akarsz menni? |
- Nem tudom... * elkezdett visszabújni Dynast-kreálta ruhába, több-kevesebb sikerrel* - Mit szólnál Sellentinához? Bár mindketten mazokunak nézünk ki...-.-" De ott ellehetnénk egy darabig valami városszéli, kevésbé fehérmágiával felpumpolt fogadóban *.* |
- Lassan itt az idő... igaz kicsit kiszámíthatatlan, de ha jól selytem pár perc múlva már indulhatunk is. ^^ Van esetleg valami pontos úticél is, vagy teljesen mindegy merre menjünk tovább? |
*kis idő után feltöltődött, mocorgott egy kicsit, aztán felült. Először le sem esett neki, hogy hol van, csak mikor meglátta Xellost.-
- Nagyjából mikor tudunk kimenni innen? - *kérdezte. Elég régóta lehettek már a házban, akár két napja is, ha itt is ugyanúgy telik az idő, mint rendesen.* |
Kellemes érzés tölötte el amikor Filia mégjobban hozzá bújt. Az egész lényéből áradt a szeretet. Kicsit furcsa volt, hiszen lévén mazoku még nem igen tapasztalt ilyet, bár az jobban meglepte, hogy ez a pozitív kisugárzás semmilyen rossz hatással nem volt rá. Sőt inkább pont ellenkezőleg. |
*közben mintha elaludt volna, bár igazából nem lehet alvásnak nevezni, amit produkált, de eléggé lement alfába. Mikor kapott egy puszit, mosolyra húzódott a szája. Válaszképp kicsit megcirógatta Xellos felkarját és méginkább hozzábújt, delejgömbbel se lehetett volna elrobbantani. Kicsit melege volt a haja alatt, de nem volt ereje félredobni a háta mögül, így csak bújt.* |
Végig simított a lány aranyszőke haján, aztán hosszú percekig csak nézte, ahogy a karjai között piheg. Elmosolyodott, mikor tekintete a lány arcán gyöngyöző apró izzadság cseppekre tévedt. *Milyen aranyos még így is* - gondolta miközben egy apró puszit lehelt Filia arcára. |
* volt egy olyan érzése, hogy ha a farkinca fog kibújni ettől, hanem mindjárt teljesen sárkánnyá is változik. Bár innentől kezdve már az sem érdekelte volna túlságosan.
Nem tudtak tisztán gondolkodni, és innentől kezdve minden teljesen elhomályosult. Semmi sem tűnt illetlennek, sem furcsának, csak követték egymást az események, nem az eszük irányította őket, hanem a testük és az érzelmeik.
A tekintetük találkozott, és feloszlott a "köd". Filia fél kézzel átölelte Xellost, és a vállára hajtotta a fejét.*
|
Nem hagyta, hogy a lány megtörje a csókot, így kicsit erősebben nyomta ajkait az övéhez, közben pedig kezeit Filia derekára csúsztatta.
|
*Valami olyasmi járt a fejében, hogy ezt mennyire nem szabadna, mellette pedig egy olyan gondolat, hogy "na, ugyan miért nem?" Egyszerre szerette volna abbahagyni ezt az egészet, és végteleníteni a pillanatot, és egyre jobban kezdett tetszeni neki a második lehetőség, valamint egyre kevésbé az első.
Egy kis idő múlva, maga sem tudja, hogyan, de eltűnt Xellosról a felsője is, és megint nem emlékezett rá, hogy mikor "segítette" le róla. Xellos kapott egy - talán kicsit túl heves - csókot, pedig már ő maga is alig kapott levegőt, de nem törődött vele.
|
Végig simított a lány combjain, majd megszabadította őt a szoknyájától is. Mindeközben tovább folytatta amit az imént elkezdett, de most már egyre lejjebb jutott azokból a csókokból. |
* ez kicsit váratlanul érte. Az a próbálkozása, hogy ne piruljon el olyan szinten, mintha lázas lenne, csúfos kudarcba fulladt, ahogy az is, hogy legalább csendben maradjon, de egyszerűen semmit sem tudott tenni az ellen, hogy néhány hangosabb sóhaj hagyja el a száját. Érdekes módon pár perc múlva Xellosról is lekerült a köpeny, bár fogalma sem volt róla, hogy ő csinálta.* |
Lassú mozdulatokkal kibújtatta Filiát abból az amúgy is semmit se takaró ruhadarabból, majd lassan végig simított a lány egész testén. Ezt még párszor megsimételte s közben végig csókolta a puha bőr minden egyes négyzetcentiméterét. |
* nem igazán tűnt fel neki az egész, ha fel is tűnt, nem foglalkozott vele. Kicsit alrébb húzta Xellos felsőjének a nyakát, és folytatta amit elkezdett, nem kevés pirulással kisérve.* |
*Ha a pirulást nem is, azt mindenképpen sikerült elérnie, hogy egy pillanatra elakadjon a lélegzete, ettől viszont csak mégjobban eluralkodott rajta aza a vágy, hogy megszabadítsa Filiát még ettől a kevés, Dynastféle ruhától is. * |
* kicsit elmosolyodott, majd adott Xellos homlokára is egy puszit, de vigyázott, nehogy csak egy miliméterrel is távolabb kerülön tőle. Kicsit közelebb hajolt, és most ő adott Xellos nyakára puszit, necsak ő piruljon már, hátha Xellosra is hasonló hatással lesz. * |
[886-867] [866-847] [846-827] [826-807] [806-787] [786-767] [766-747] [746-727] [726-707] [706-687] [686-667] [666-647] [646-627] [626-607] [606-587] [586-567] [566-547] [546-527] [526-507] [506-487] [486-467] [466-447] [446-427] [426-407] [406-387] [386-367] [366-347] [346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
|