Témaindító hozzászólás
|
2011.02.20. 18:05 - |
A csúcson örökös tél uralkodik. Kemény hóviharok és jeges szél tombol. Vajon megtalálod a titkos barlangot a több méter hó alatt? |
[122-103] [102-83] [82-63] [62-43] [42-23] [22-3] [2-1]
Ez komolyan egy kétszemélyes szoba? O____O Ezen az ágyon tud két ember aludni? O___O |
*belépünk az ajtón. a szoba elég szegényes berendezésű, egy egyszemélyes ágy a fal mellett balra, jobb oldalon egy asztal székkel és egy mosdótál mellette egy kopott ősöreg szekrény. lecsatolom a kardom és ledobom magam a székre* |
"a fogadós szó nélkül leakaszt egy kulcsot és eléjük rakja" Első emelet, balra az ötödik ajtó.
"Amelia csendben elindul felfelé" |
*nyelek egyet, aztán elgodnolkodom pár pillanatra és veszek egy nagy levegőt. Ameliára nézek, majd vissza a fogadósra* akkor egy szobát kérnénk |
"megszólal egy idősebb férfi a pult mögül": én a maguk helyébe egy szobába mennék és ott is jó szorosan magam mellé fektetném a kisasszon'kát
-De hát miért? O.O
-Mert éjszaka gyakran vandálkodnak itt mindenféle gonosztevők.... és berontanak a szobábakba.... nos gondolom kitalálják mi történik ha egy kislányt egyedül találnak.... hogy abszolút nincs vele férfi.... Párokat annyira nem zaklatnak, már ha a férfi nem valami nyápic kis kereskedő, akit könnyűszerrel kirabolnak. |
öhm... két szobát szeretnénk *válaszolok gyorsan* |
"próbál nem nyakig elvörösödni" |
rendben *egyezek bele, és belépünk a kopott faajtón. a kinti nappalhoz képest igen csak sötét alsó ivóhelységben csak ketten ülnek a sarokban, bár ős is inkább már szinte csa kfekszenek az asztalon a részegségtől. a fogadós azonnal odasiet hozzánk*
-mit szabad a fiatal párnak? italt? szobát?
*Ameliára pillantok* |
Nézd csak.... egy fogadó! "egy barátságos kis faházra mutat, aminek a kéményéből füst száll fel" Mi lenne ha itt maradnánk egy kicsit pihenni? |
*meglepődok, amikor Amelia megfogja a kezem, de örülök neki.
mikor a falu közelébe érünk, már reflexből felkapnám a csuklyám, de rájövök, hogy már nincs rá szükségem. halvány mosolyra húzódik a szám* végre *mondom félhangosan és a falucska nyüzsgő embereit kezdem figyelni. már így első pillantásra is van valami nyugtalanító a helyben, de nem tudnám megmondani mi is az.* |
"kézenfogja Zelt, összekulcsolja az ujjaikat" Akkor siessünk mielőtt idefagyunk^^ "rámosolyog és meggyorsítja a lépteiket, nemsokára leérnek és jó volt a megérzésük: egy aprócska, de hangulat faluba érnek" |
*elgondolkodva nézek magam elé. valahogy még mindig nem fogtam fel egészem, hogy megint olyan vagyok mint régen. nem igazán tudtam, mire számíthatok, de ennnél valahogy... azt hittem jobban fogok neki örülni, de most olyan, mintha nem is dobott volna fel igazán* még nekem is meg kell szokni, annyira más így sokminden...például én eddig nem sűrűn fáztam |
Nem, dehogy! Csak.... olyan..... furcsa.... |
*már a sokadik oldalpillantás után kérdőn rádnézek* mi az, ennyire ronda lettem? |
"némán lépked mellette, próbál nem hasraesni. Néha néha rásandít Zelre de csak a szeme sarkából" |
*csak bólintok és elindulunk lefelé a lejtőn. továbbra sem keresztezik utunkat élőlények és ezt egyre különösebbnek tartom, de egyenlőre nem teszem szóvá. előbb-utóbb úgy is kiderül miért van ez.* |
Hehe, persze^^ Menjünk le megnézni azt a várost.... kezd hideg lenni..... "fázósan összefonja maga körül a karját" |
*felsóhajtok, és kihúzlak a kupacból* jól vagy? |
Lehet...."teljesen lábujjhegyre áll aminek a vége az hogy lepottyan a szikláról és eltűnik egy hókupacban, csak a lábai állnak ki belőle" |
*követem a példád, és én is egy magasabb pontról próbálok körbekémlelni* remélem nem a hegy másik oldalán van a falu *már épp lemondanék róla, hogy bármi is a szemünk elé kerülhet, de akkor mélyen magunk alatt megpillantok egy sötétebb foltot a zöld fák gyűrűjében* az lehet egy kisebb város is nem? *mutatok arra és nézek rád kérdően* |
[122-103] [102-83] [82-63] [62-43] [42-23] [22-3] [2-1]
|