Témaindító hozzászólás
|
2010.10.05. 19:47 - |
Sairaag egykori legendás városára ma már csak ezek a romok emlékeztetnek. Itt küzdött meg Lina Inverse és csapata Rezo másolatával és Phibrizzoval, a Pokol Szolgájával. A romos épületek alatt számtalan titkos alagút vezet pókhálószerűen. Középen pedig magányosan áll a Szent Fa kiszáradt teste. Vajon újjáéled Sairaag valaha? Vagy a gonosz használja fel céljai elérésére? |
[411-392] [391-372] [371-352] [351-332] [331-312] [311-292] [291-272] [271-252] [251-232] [231-212] [211-192] [191-172] [171-152] [151-132] [131-112] [111-92] [91-72] [71-52] [51-32] [31-12] [11-1]
-Válaszoljon! Nem utazóknak való hely ez ilyen késői órán! |
*meglepetten kapom fejem a hang irányába. Ez nem lehet szörny. mindenesetre felhúzom csuklyám, és a kendőm is felhúzom arcomra, úgy várom az érkezőt* |
- Hahó... van ott valaki? |
*némán bólintok, az már nem esik le, hogy ezt te nem látod. mikor kiérünk végre, meglepetten tapasztaljuk, hogy éjszaka van* ennyi idő eltelt volna? *ott helyben, ahol feljöttünk a felszínre leülök a földre. máskor keresnék valami biztonságosabbat, de amíg ez sem veszélyes, inkább pihennék* |
Ott a kijárat! "egyre jobban érezni a szellőt" Még egy kicsit tarts ki.... |
*egy jó órányi mászás után már kcsit kezd elegem lenni* lassan vége lehetne ennek a járatnak *mostmár tényleg szívesen megállnék pihenni, mert egyre fáradtabbnak érzem magam* |
"megkönnyebbült sóhaj és továbbindul" |
*halk sóhajjal odalépek, és szerencsétlen jószágot a házánál fogva leveszem a lábadról és magunk mögött leteszem a földre, had csúszkűljon kedvére amerre akar* mehetünk is |
Szedd le rólaaaaaaaam!!! T__T |
*azonnal előhívok egy fénygömböt, de abban a pillanatban le is fáradok* az egy csiga... egy közönséges csiga... *egy teljesen hétköznapi, ártatlan nyamvadék csiga, ami a fárszt hozta ránk* |
O.O Wáááááááá, valami van a lábamon!!!!!!! |
*teljesen ledöbbenek* olyannak ismersz te engem? amúgy meg, három lépéssel mögötted vagyok, úgy elég nehéz lenne... *hangom egyre halkul ahogy erősödik benne a felismerés. én tényleg lehetetlen hogy bárhol is Ameilához érjek...de akkor ki vagy mi?* |
Nem kellene kihasználnod a helyzetet és fogdosnod -.- |
mi az? *torpanok meg én is* mi történt? *nem tudom mire vélni hangsúlyod* |
"egyszercsak megáll" Na de Zelgadis-san! "nyakig vörösödik" |
*sejtem mire mondod hogy vigyázzak. egykedvűen elhúzom szám és csak egész halkan jegyzem meg* nem hiszem, hogy bármi bajom történne ettől a kőtől... |
Fent megállunk pihenni... "kúszik" Aú.... "elvágja a tenyerét egy éles kő" Itt vigyázz... |
*meglepetten pislogok, amikor eltűnsz a járatban, de utánad megyek* azt hittem szűkebb... tényleg nagyon fáradt lehetek *motyogom magam elé miközben utánad kúszom* |
Én beférek.... "lehasal, pont elég tágas neki" Szerintem elég széles hogy kimásszunk.... |
*melléd guggolok* vagy kiszélesítjük, vagy sose jutunk be *állapítom meg a nyilvánvalót* |
[411-392] [391-372] [371-352] [351-332] [331-312] [311-292] [291-272] [271-252] [251-232] [231-212] [211-192] [191-172] [171-152] [151-132] [131-112] [111-92] [91-72] [71-52] [51-32] [31-12] [11-1]
|