|
Témaindító hozzászólás
|
2010.10.17. 21:55 - |
A hatalmas tökéletes és fenséges Dynast Grausherra (Haou-sama) pompás jégkastélya, mely az Északi-sark egy elrejtett részén található. Ember még sose járt itt, vagy ha mégis, sose tért vissza. |
[1012-993] [992-973] [972-953] [952-933] [932-913] [912-893] [892-873] [872-853] [852-833] [832-813] [812-793] [792-773] [772-753] [752-733] [732-713] [712-693] [692-673] [672-653] [652-633] [632-613] [612-593] [592-573] [572-553] [552-533] [532-513] [512-493] [492-473] [472-453] [452-433] [432-413] [412-393] [392-373] [372-353] [352-333] [332-313] [312-293] [292-273] [272-253] [252-233] [232-213] [212-193] [192-173] [172-153] [152-133] [132-113] [112-93] [92-73] [72-53] [Korábbi]
- A dolgok jelenlegi állása szerint meg kell halnom, hogy... élhess..... Fi-chan.... Ez a mágia rád is ugyan úgy hat mint rám... ha szerencséd van Dynast téged még előtte elenged... |
- Nem!*megint könnyek gyűlnek a szemébe* - nem halhatsz meg! Xellos-sama...kérlek...ne hagyj itt! |
- Ha annyira nem akartam volna... nem teszem meg.... sajnéom.... már... úgy sincs.. .so kvissza... ha meghalok... talán Dynast elenged téged... |
*nagyon dühös tőle, hogy Xellos rosszul van, és nem tud rajta segíteni. Fehér mágiával csak rontana a helyzeten, az amulett meg lemerült. Vár egy kicsit, majd megszólal* - De nem akartad... ezt tenni...tudom... |
- De igen... én voltam. Semmi.... értelme.... ezen..... szépíteni...*megint elfogja egy fájdalom roham* |
*csóválja a fejét és sír tovább, de pár perc múlva megnyugszik egy kicsit. A szemét törölgeti, és most már ki is nyitja. Elég homályosan lát, de Xellost ki tudja venni. * - Nincs igazad...*suttogja* az nem... te voltál...* lesüti a szemét és a szoknyájára néz, ami még mindig csupa vérfolt* |
- Én memgodntam... az, hogy együtt vagyunk azt jelenti, hogy bármikor meghalhatsz... még akár az én kezem által is.... |
*tényleg nem tud válaszolni, csak sír. De ha tudna, se mondana semmit, mert úgysem tudná tapintatosan köözölni* |
- Miért? Bántottalak?........ Ugye.. nem? *nem akarja elhinni, de Filia kétségbeesett zokogása már magában választ ad a kérdésére* |
*egy pillanatig habozik, majd eszébe jut, hogy miket csinált, és elsírja magát* - Igen, nagyon!*rázkódik a sírástól* |
- Nagyon borzalmas voltam Dynast szolga ként? *magához öleli Filiát* |
- Látod? * erőtlen kis mosoly* - nem szerezhetjük... meg ezt... az örömöt... Dynastnak... *még mindig bújási kényszere van* - Olyan jó... hogy ismét... az a Xellos... vagy... |
- Igazad van... nem fogunk... |
*ezen elgondolkozik egy kicsit, bár csak úgy tűnik, mintha eljult volna, mert a szemét még mindig nem nyitotta ki, majd hozzádörgöli az arcát Xellos vállához* - nem fogunk... meghalni... |
- De most... miattam te is megfogsz halni....inkább lennék Dynast ... szolgája, minthogy.... végigkeljen néznem... ahogy meghalsz.... |
- De igen...* erősebben fogta Xellos kezét, mikor az reszketni kezdett.* Te nem... vagy olyan.... mint... Dynast...nem hagy...hat...tam* neki is fájdalmai voltak* |
- Inkább.... visszajöttél kinyiratni magad? Erre...semi... szükség.. ne... *a rátörő fájdalom hullámzól megremegett* |
*eltűnik a mosoly az arcáról* - Ne haragudj... nem tudtalak.... itt ...hagyni! |
- Miért... jöttél vissza? *hangja erőtlen volt, de kihalatszott belőle a szemrehányás* |
*totál megnyugodott a hangjától. * - Én is...* nyöszörgött, de még mindig valami halvány mosolyfélét produkált* |
[1012-993] [992-973] [972-953] [952-933] [932-913] [912-893] [892-873] [872-853] [852-833] [832-813] [812-793] [792-773] [772-753] [752-733] [732-713] [712-693] [692-673] [672-653] [652-633] [632-613] [612-593] [592-573] [572-553] [552-533] [532-513] [512-493] [492-473] [472-453] [452-433] [432-413] [412-393] [392-373] [372-353] [352-333] [332-313] [312-293] [292-273] [272-253] [252-233] [232-213] [212-193] [192-173] [172-153] [152-133] [132-113] [112-93] [92-73] [72-53] [Korábbi]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
